Oleg még mélyen aludt, mikor kisettenkedtem a szobából, a konyha már nyüzsgött, így feltűnés nélkül markoltam fel a szokásos adag kávém, majd eltűntem a falban, hogy elérjek a pánikszobáig. A köntösöm zsebében lapult a telefon, amit John küldött nekem. Zavaróan sötét volt a kijelzője. Még mindig rosszul éreztem magam a történtek miatt. Az az átkozott mardosó lelkiismeret. Megbántottam, pedig nem adott rá okot. Miért nem tudok egy kicsit jobban bízni az emberekben? – méláztam el magamban. Lehuppantam a székembe és a monitorokon figyeltem a ház különböző pontjait. Nyílt az ajtó, Laura robogott be, letett az asztalra egy kis sárga borítékot.
- Jó reggelt! – szóltam ki a monitorok mellől. Felsikkantott.
- Jézusom! – kipotyogott minden a kezéből.
- Jól vagy?
- Igen, persze, csak nem számítottam önre! – válaszolt, miközben guggolva szedegette fel a holmiját a padlóról.
- Nem akartalak megijeszteni.
- Semmi gond, az én hibám.
- Minden oké?
- Természetesen. Csak nem számítottam rá, hogy ébren van. Oleg küldött az éjjel egy üzenetet, hogy hagyjam ma aludni, mert hosszú éjszakája volt.
- Milyen figyelmes tőle, persze csak, ha nem ébresztett fel. Egyébként mi van a borítékban?
- Csak annyit tudok, hogy önnek kell kinyitnia. – baljós pillantást vetettem rá. – Nitro átvizsgálta, biztonságos.
- Rendben.
- Hozhatok valamit?
- Nem, köszönöm, mindenem megvan.
- Akkor, ha nem gond, én megyek is!
Bólintottam, felmarkoltam a borítékot az asztalról és visszamentem a monitorok elé. Egy pendrive és néhány papírra vetett sor volt benne. “Remélem ez segít közelebb kerülni a megoldáshoz.” Milyen titokzatos, gondoltam magamban. Egy ideig az ujjaim között forgattam a kis eszközt, majd eltűntem a falban, hogy meglepjem Nitrot. Ő nem sikoltott fel, ami már fél siker volt, nagyjából észre sem vett percekig, valami nagyon lekötötte a figyelmét. A harmadik torokköszörülés után pillantott fel.
- Madame, észre sem vettem!
- Semmi gond. Kellene egy gép.
- Egy pillanat, és adok egyet. Valami konkrét célra, vagy tárgyalásra, vagy… – fordult felém a polc előtt állva. Felemeltem a pendriveot. – Áh újabb, kis titkok.
- Lehet.
- Ez jó is lesz. – letette elém a gépet. Felnyitottam a fedelét, az ujjaimmal kopácsoltam, még felállt a rendszer, egyetlen mappa, benne 4 videó fájl.
Megnyitottam az elsőt, egy térfigyelő kamera felvétel volt, arról az éjszakáról. Újra és újra megnéztem, mikor Nitro észrevette rajta a torkolattüzet. Leállította a felvételt, és az ujját a képre emelte. Megnyitottuk a többit is. Egy alak rajzolódott ki az utolsón, ami a következő sarkot tartotta szemmel.
- Fel tudod javítani?
- Megpróbálom, de időigényes lesz.
- Rendben, ha kész vagy, nekem szólj és maradjon köztünk a dolog.
- Értettem Madame.
- Köszönöm.
Bólintott és már neki is látott a munkának. Eltűntem újra a falban. Vissza a pánikszobába. A kijelző még mindig sötét volt, vettem egy nagy levegőt, felhívtam. Tompán búgott a telefon, majd meghallottam a hangját.
- Szia. – búgott a kagylóba.
- Köszönöm.
- Szívesen. – hosszú csend. – Tehetek még valamit érted?
- Bocsánatot szeretnék kérni a történtek miatt.
- Nem szükséges, értem, hogy miért gondoltad ezt.
- De akkor is, csúnyán viselkedtem.
- Csak magadat védted, megértem. Ebéd?
- Nem hiszem, hogy elhagyhatom a birtokot.
- Értem.
- De ha neked nem gond, akkor szívesen bepótolnám az elmaradt ebédünket itt. – kis szünet –
- Megoldható, egy körül érkezem, ha neked megfelel, de nem lesz sok időm.
- Ha máskor…
- Nem, jó lesz. Egykor találkozunk.
- Várlak.
A pulzusom felpörgött, a kezeim megremegtek. Vettem néhány nagy levegőt, majd a konyában szereztem egy kanna kávét, és felmentem a szobámba. Oleg már ébredezett, bemásztam mellé az ágyba, hozzábújtam, álmosan vont magához.
- Mi a helyzet?
- John jön ebédelni. – abbahagyta az alkarom simogatását. – Haragszol?
- Dehogy.
- Akkor?
- Semmi.
- Tuti?
- Tudod, hogy ebbe nem szólok bele. Mikor jön?
- Egyre.
- Vegyél fel valami szépet és vedd le a lábáról.
- De…
- Akarod őt, nincs semmi gond.
- Utálom, hogy ilyen könnyen…
- Nem könnyen. – vágott közbe. – De én csak egy fogdmeg vagyok, ő meg nem az. Mellette boldog lehetsz.
- Most is boldog vagyok.
- Tudom. Akkor azt mondom, hogy boldogabb.
- Hoztam neked kávét.
- Köszönöm, de maradj még, búj még egy kicsit.