Kacifántos

Randevút, vagy időpontot kér?

Idézet az L.A. Confidential című – általam kifejezetten kultivált – filmből. Hogy honnan is jutott ez most eszembe, a válasz egyszerű, feldobtak egy labdát és bevillant a jelenet, ahogy Russell Crownak szegezik a kérdést. Az ő esetében a válasz a romantikus verzió volt, persze egy kis évődés után, de most nem venném végig az egész mozit.

Akár szexrandizhatnánk is!

Tudom, oltári zavaró, hogy ott a randi szó, ami elég távol esik a klasszikus amcsi romcsi találkától, ahol az ember lánya a kávé mellé kap egy szál virágot, egy vélhetőleg jó beszélgetést, gavallérabb úriemberek még a transzportról és egy vacsiról is gondoskodnak – ami már kész anyagi csőd, és miért is költenénk arra, hogy megismerjünk egy nőt egy tál étel felett, tudom-tudom, holmi ósdi romantika, fúj. Szóval, ott vagyunk ahol a part is épp reccsenve szakad, hiszen a zsákban soha nem volt macska, így nincs már, ami kibújjon. Szexelni akarnak velünk a felesleges sallangos kávéillatú parádé és egyéb gyomnövények nélkül. De ha már csak arra kell az ember lánya, akkor nyúljunk vissza az ősi szakmához és szabjunk neki árat, hiszen akkor nem kell zsonglőrködni az éttermi számlával, és a keserű ízzel a szánkban, hogy már pedig ez a csaj, nem, hogy nem dől meg, de még kötlének sem áll. Ellenben, ha ezt a merész gondolatot szavakká formálnám, akkor nem hogy ő, de még a köz is háborogna egy nagyot, hogy ez aztán mélyen elítélendő, és hogy nem értem a dolog lényegét, hogy ő csak jót akar nekem és ezzel én is nyerek. A kérdés ilyenkor, hogy mit is? Az alany, aki a bugyimba akar jutni vélhetőleg már egy ideje parlagon hever, így a hatódieje épp oly csekély, mint a kiadásokra szánt kerete. Mivel elsőször próbál fogást találni rajtunk így bőven van időnk elgondolkodni azon, hogy mikor is voltunk utoljára rákszűrésen, meg hogy azt a blúzt megrendeljem, vagy ne, mert nem tudom mivel hordani, és basszus, most megy a kedvenc sorozatom, ne, ne fordulj vissza barátom, és nem, a csiklóm nem ott van, és a tovább dörgölöd a szeméremdombom, akkor fixen lángra fogok kapni, igen, add fel, csinálj mást. Szóval hol is tartottam, ja igen, a sorinál, vajon azt vissza tudom nézni a boxon, vagy végkép lemaradok róla, lehet át kéne állnom a Netflixre, mert ott minden tuti, hogy megvan, igen, holnap elő is fizetek, bár ahogy elnézem, még lehet, hogy ma, mert ennek itt gyorsan vége lesz, te jó ég, most te azt hiszed, hogy ez sexi? Nem barátom, nagyon nem az, és igen, volt már bennem nagyobb, de mondjuk azt, hogy mekkora vagy, és baszki, elfelejtettem kivenni a húst a fagyóból. Oh, igen, juhú, jajj de jó vagy, gyerünk baszki élvezz már el! Megvagyunk. Ja én nem, csak te, de mondjuk azt, hogy én is, mert egyébként azt hiszed, hogy itt kell még maradnod valamit csinálni. Igen, oltári álmos lettem és korán kelek, úgyhogy ideje indulnod, nem nem alszunk együtt, nem adok reggel kávét, és a reggeli merevedésed kezelése végképp kizárva! Igen, én is örültem, persze, majd keressük egymást, és a többi és a többi…

Persze a nagy számok törvénye alapján belefuthatunk egy olyan pasiba is akár, aki képes belecsavarodni az agyunkba, miközben a szervezetünk ütemesen lüktet, de legyünk őszinték, erre vajmi kevés esélyünk van.

Tehát volt egy sexrandink, vagy inkább neki, mert ennél még én is tehetségesebb vagyok egyedül is. Éhes maradtam minden szempontból, kár volt megvennem a vázát, mert a büdös életben nem fog virág kerülni bele, és egy kávé is jól esett volna. Ezzel szemben, ha a hivatásos árában gondolom végig a másnapi teendőim, akkor nem hogy azt a blúzt, de egy másikat is a netes kosaramba tehettem volna, ő nem vette észre, hogy béna volt, így mindenképp járna nekem a díj a pazar szexrandiért, amit csak én nem élveztem.