#21

Miután Oleg elhajtott és én ittam egy tisztességes kávét úgy döntöttem, hogy lélekben felkészítem Tomit a rá váró feladatokra. Leszóltam a srácoknak, hogy valaki küldje be hozzám. Nem kellett sokat várnom rá, hallottam, ahogy trappol a folyosón, majd szusszant egyet az ajtó előtt, mielőtt bekopogott.

• Gyere be!
• Madame, a srácok szóltak, hogy látni kíván.
• Van neked egy kis munkám.
• Miről lenne szó?
• Oleg ezt-azt elintéz nekem, így a következő egy-két hétben távol lesz.
• Értem Madame.
• Át kellene venned a munkáját, hogy minden gördülékenyen haladjon, ahogy eddig.
• Megtisztel Madame!
• Oleg bízik benned, így én is ezt teszem, ne okozz csalódást!
• Nem fogok, ígérem! – mondta lelkes, izgatott mosollyal az arcán.
• Kérlek tájékoztasd a kollégáidat a változásról! Ha bármi kérdés, vagy ellenvetés lenne, akkor szólj, egyébként minden marad a medrében.
• Igen Madame.
• Köszönöm.
• Én köszönöm.
• Ennyi.

Mona még mindig a szobájában gubbasztott. A konyhában összeszedtem néhány dolgot, amit tudtam, hogy szeret. Halkan kopogtam az ajtaján.

• Húzz a picsába!
• Georgie vagyok. Bemegyek. – az ablakpárkányon kucorgott, mindenhol üveg és porcelán cserepek. – Eddig azt gondoltam, hogy én vagyok rendetlen.
• Mit akarsz?
• Hoztam neked enni, meg egy üveg Gin-t.
• A Gin-t kérem!
• Gondoltam, de előbb enned kell, vagy a szellem nem bújik ki a palackból.
• Nem vagyok éhes.
• Nem vagyok türelmes. Búj bele a papucsba, vonszold ide a ványadt valagad és kezdj el enni. – dacosan szipogott még néhány pillanatig, majd engedelmesen leült az asztalkához. Lesöpörtem a szilánkokat a székekről és az asztalkáról. – Jó étvágyat!
• Honnan tudtad?
• Mit?
• Hogy ez a kedvencem.
• Sokat tudok rólatok. Ez a dolgom. Bár a gumicukros gofri tejszínhabbal elég fura választás.
• Kóstold meg!
• Jó, ma bátor vagyok, adj egy harapást.
• Na, ízlik?
• Egészen fura, de nem rossz. Elmondod, hogy miért romboltad le a szobád?
• Nem mondhatom el!
• Hogy-hogy nem mondhatod el?
• Dühös leszel.
• Akkor mindenképp tudnom kell! – a gumicukrokkal babrált, kerülte a pillantásom.
• Butaságot csináltam.
• Mi volt az? – kérdeztem, miközben töltöttem neki egy kupica italt.
• Egészség!
• Egészség. Tehát?
• Kikezdtem a bátyáddal.
• Várható volt, elutasított?
• Rosszabb.
• Mi lehet ennél rosszabb?
• Kaphatok még egyet.
• Segít?
• Igen.
• Akkor igen. – töltöttem egy újabb kupicával. – Folytasd!
• Azt hittem, hogy tetszem neki, mert délután odarendelt a szobádba, amiért bocsánatot kérek!
• Nem gond. – közben felém tartotta a poharát. – Mondatonként egy ital? Holnap rémesen másnapos leszel.
• Csak tölts, vagy nincs sztori.
• Gyerünk!
• Azt csináltam, amit mondott, levetkőztem, lassan, majd a számba vettem. – elhallgatott – Basszus, biztos, hogy tudni akarod?
• Igen, érdekel a te verziód.
• Az én verzióm?
• Szergejjel már beszéltem. Sőt, tovább megyek, végignéztem.
• Oh Jézusom, ez nagyon ciki és ha jobban belegondolok, akkor bizarr is.
• Te hozzám tartozol, vigyáznom kell rád.
• Ma nem igazán sikerült.
• Szergejre nem ronthatok rá. Mégis csak a bátyám, más sem hiányzik, hogy véletlenül leharapd, mert megrémülsz.
• Az valóban nem lenne jó. – mondta vigyorogva.
• Miért hazudtál nekem?
• Miben?
• Nagyjából mindenben. – az asztalhoz kocogtatta a poharat. Töltöttem.
• Mégis hogy vette volna ki magát, hogyha azzal indítok, hogy helló, Mona vagyok, eddig Zsolttal keféltem, akit a bátyád kiütött az üzletből, és engem itt hagyott, mint eb a, mindegy.
• Jobb ötletnek tűnt elsunnyogni a dolgot?
• Egyszerűbbnek.
• Szergejjel mi volt a cél? Egy újabb Zsoltot akartál?
• Lehet.
• Akkor az a rossz hírem van, hogy velem kellene lefeküdnöd, mert én vagyok a tulaj.
• Azt hiszem ennek most örülök, nincs kedvem még egy mocskos pasihoz.
• Zsolt rosszul bánt veled?
• Látod ezt itt? – kérdezte, miközben felhúzta a felsőjét.
• Ő csinálta?
• Igen, de én még így is jobban jártam, mint az előző csaja.
• Miért? Vele mi történt?
• Elcsúfította, mert el akarta hagyni. Azóta is olcsó plasztikai sebészek próbálják rendbe hozni az arcát.
• Ez komoly?
• Igen.
• Akkor mégis miért voltál vele?
• Mert nem lehettem nélküle, ki tudja, hogy nálam nem ment volna tovább.
• Szeretnél erről beszélni valakivel?
• Mire gondolsz? – kérdezte, miközben újabb pohárral töltött.
• Szakemberre.
• Egy agyturkász?
• Igen.
• Vannak ennél súlyosabb sztorik itt.
• A lányok között?
• Igen. Senki sem kedvtelésből lesz kurva.
• Kivéve engem.
• Neked is van titkod, ebben biztos vagyok. Elfáradtam. Nem haragszol meg, ha én most ledőlök?
• Dehogy. Pihenj csak.
• Persze, ha nem akarod épp elmondani a te indokod.
• Nem. Feküdj le.
• Köszönöm, hogy feljöttél hozzám. Jól esett.
• Ha gondod van, az ajtóm nyitva.
• Georgie!
• Igen?
• Most már elhiszem, hogy nem csak manipulálsz bennünket.
• Helyes, aludj.